Papp Tekla egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék

A software-ek hétköznapi szerepe megkérdőjelezhetetlen, a jogi minősítésük azonban vitatott. A nemzetközi szabályozás és a magyar normák rendszere viszonylag egységes képet alkot, de időről-időre felmerül annak lehetősége, hogy a software a szerzői jogi védelem helyett szabadalmi oltalomban részesüljön. A tanulmány a probléma főbb kérdéseit vizsgálja gyakorlati aspektusból, arra keresve a választ, hogy a software alkotói, fejlesztői számára mely védelem lenne megfelelő. A bírói gyakorlat és a Szerzői Jogi Szakértői Testület állásfoglalásai elemzése után levonhatjuk azt a következtetést, hogy a software megalkotása után szükséges további korrekciók, módosítások elvégzése azért, hogy a felhasználó megfelelően tudja alkalmazni a számítógépi programalkotást. Az ilyen beavatkozások több esetben újabb szerzői művet hoznak létre, gyors reakciót igényelnek, így tekintettel a software folyamatos változására, és a fejlesztők újabb alkotásaira a szerzői jogi védelem jelenleg megfelelően ellátja a védelmet.

A tanulmány a jogorvoslathoz való jog különféle kérdéseit elemzi a magyar szabálysértési eljárásban. Különféle ellentmondásokra, anomáliákra és bizonytalanságokra mutat rá a 2012. évi II. törvény kapcsán, megpróbálva megoldási javaslatokkal is szolgálni mind a jogalkalmazók, mind a jogalkotó számára. Ezen felül ismerteti a jelenlegi bírósági gyakorlatot a Szegedi Törvényszék másodfokú szabálysértési ügyein keresztül.

A fiatalkorú fogvatartottak speciális fogvatartotti kategóriának minősülnek. Mivel személyiségük még fejlődésben van, ezért kiemelten fontos esetükben a reszocializációs nevelés kérdése. Jelen írás a fiatalkorúak nevelését annak eszközein keresztül mutatja be. Ezek a következők: a fogvatartott megismerése és egyéni nevelési terv készítése, a foglalkoztatás (alapfokú iskolai oktatás és szakképzés, munkáltatás, szabadidős tevékenységek, terápiás foglalkozások és gyógyító, rehabilitációs programok), a külvilággal való kapcsolattartás, illetve a jutalmazás és fegyelmezés. A tanulmány célja, hogy szembesítse a jogszabályokat és a gyakorlatot, és bemutassa azokat a változásokat, amik a 2015. január 1-jén hatályba lépő új büntetés-végrehajtási törvénnyel várhatók. A cikk alapja egy, a hazai fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben 2012. július 10. és 2012. október 26. között elvégzett empirikus kutatás. A kutatás során 129 fogvatartott töltötte ki névtelenül és önkéntes alapon a Szerző által elkészített kérdőívet.

A Maastrichti Szerződéssel létrejött közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy – CFSP), majd az ennek keretén belül 1999-ben útjára indított közös biztonság- és védelempolitika (Common Security and Defence Policy – CSDP) „húzóágazatának” számító uniós válságkezelési tevékenység keretében az EU 2003-tól napjainkig mintegy huszonnyolc katonai és polgári válságkezelési műveletet indított el. Ezen műveletek megtervezése és végrehajtása során az EU-nak figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a hidegháború végével új típusú biztonsági kihívásokra kell reagálnia, amely a polgári és a katonai aspektusokat is felölelő válságkezelési tevékenységet tételez fel. Jelen tanulmány célja a CFSP és a CSDP keretén belül megvalósuló uniós válságkezelés intézményrendszerének és döntéshozatali folyamatának bemutatása, rámutatva azokra a jellemzőkre és hiányosságokra, amelyek megnehezítik a gyors, hatékony, valamint átfogó, azaz a katonai és polgári aspektusokat is figyelembe vevő uniós szintű válságkezelési döntéshozatalt. Az írás elkészítése során a témához kapcsolódó magyar és az angol nyelvű szakirodalom mellett az Európai Unió CFSP-t és CSDP-t szolgáló intézményeire vonatkozó, valamint a katonai és a polgári válságkezelés döntéshozatala területén elfogadott jogszabályokat és dokumentumokat tekintette át a Szerző.

A bűncselekmények száma egyre növekszik és sok esetben több országot is behálózó bűnözői csoportokkal kell az igazságügyi hatóságoknak szembenézniük. A modern rendőrségek a nemzetállamok kialakulásának időszakában jöttek létre, a mai értelemben vett uniós igazságügyi hatóságok közötti kooperáció pedig a Maastrichti Szerződés hatálybalépésével vette kezdetét. Ennek alapján a kilencvenes évek végén több szervet is létrehoztak az Európai Unióban a hatékony bűnügyi együttműködés céljából, melyek közül az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) optimális megoldás a tagállamok számára a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben is. A megfelelő eredmény eléréséhez szükség van az unión kívüli államokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel való összefogásra, hatékony információcserére és a részletes elemző munkára is. Az EU legfőbb bűnözés elleni támogató szervezetének, az Europolnak a jövőben is élen kell járnia a jogellenes tevékenységek elleni küzdelemben és gyorsabbnak kell lennie a mindig új módszereket találó bűnözői csoportoknál.

Napjaink aktuális problémája az extern migráció. Az extern migráció számszerű alakulásával a nemzetközi vándorlási statisztika foglalkozik, amely adatai egyértelműen mutatják a migráció egyre nagyobb mértékűvé válását. A nemzetközi vándorlás a legtöbb ország népességszámának alakulásában jelentős szerepet játszik, éppen ezért szabályozása kiemelt fontosságú kérdés az Európai Unióban. Az Európai Unió bevándorlással kapcsolatos szabályozása legális és illegális migrációra vonatkozó jogszabályok halmaza. A kettő azonban szorosan összekapcsolódik egymással. Ahhoz, hogy ezen a területen eredményes politikai döntések születhessenek a kapcsolódó statisztikai tevékenységek – adatgyűjtés, elemzés – fejlesztése elengedhetetlen fontosságú. Mivel a tagállamokban jelentős különbségek vannak a migrációs statisztikák összeállításában, a cél összehangolni a közigazgatási rendszerek és az adatforrások tekintetében fennálló uniós különbségeket az átláthatóság és az adatvédelem fényében.

A Szerző jelen recenziójának keretében Larisa Dragomir „European Prudential Banking Regulation and Supervision – The legal dimension” című művét mutatja be.